Mint a hideg zuhany, úgy ért Dumbledore utolsó mondata. Szóval Harry-t is és Ront is kicsapja. Nem mintha nem érdemelnék meg, dehogyisnem! De mindig is úgy tudtam, hogy Harry a kedvence. Azt hiszem tévedtem.

Egy hét és kezdődik a felkészítésünk. Kíváncsi leszek, hogy miket fogunk tanulni. Bájitaltanból talán R.A.V.A.SZ szintű bájitalokat? Netán mérgeket? Átváltoztatástan... Hmm... Talán az animágiát? Hisz a Tekergőknek is sikerült. Igaz, hogy több év alatt, de sikerült. Bűbájtanból igézeteket. Gyógynövénytan: mérgező növények, gyógyhatású virágok, gazok tulajdonságai. Sötét varázslatok kivédése: el tudom képzelni, hogy a legerősebb rontásrombolókat, a főbenjáró átkokat, igézeteket, sötét varázslatokat.

Miközben gondolataimba merülve baktatok Draco mellett, észre sem veszem, hogy szobánkhoz érkeztünk. Beléptünk után automatikusan veszem elő kedvelt dohányárumat és gyújtok rá. Draco közben zenét tesz be. Felcsendül egy keserédes blues, nevezetesen a Jégtánc-blues. Elmélyülten hallgatom, az énekesnő rekedtes kocsmahangját. Sablonok nélkül énekel a szerelemről. Hiába, tehetséges. Elmerültem a zenében.
A jég
meg az ég
szikrázva símul össze
a szél
se beszél:
por-hóval kergetődzve
játszanak
-mert szabad...
E fényes-boldog pusztaságban
nincs hazug szó: tisztaság van;
senki sem kényszerít, senki se tiltja, hogy válassz,
itt te vagy a kérdés és csak te lehetsz a válasz!
Égnek
és jégnek
kristály síkjai közt suhan a lélek...
a levegő penge-éles és szesz-tömény,
itt mégse félek, mégsem érzem a vesztemet én;
röpülve, zuhanva,
pörögve, suhanva
szótlanul mond hálát jégnek és égnek
a táncba-szabadult, eszelős-tiszta lélek!

Oly jó:
erre nincs szó!
S ha vége a dalnak és fárad a láb:
a JÉGTÁNC minden kis karcos nyomát
némán begyógyítja a szűz hó.

Álmodozásomból az utolsó szaxofontaktus zökkentett ki. Kissé kábán néztem magam köré, hisz az elmúlt négy percben más világban jártam-keltem. Draco hangja húzott vissza ebbe a világba véglegesen:

- Azt nem tudtam, hogy tetszik.

A könyvet is olvastam. Tulajdonképp Vavyan Fable szinte összes könyve járt már hosszabb-rövidebb ideig a kezemben.

- Akkor üdv a klubban. Egyébként megérkezett a bagoly a könyvlistával.

Izgatottan léptem az ablakhoz, amin egy éjfekete bagoly suhant be. Draco tévedett. Nem egy, hanem három levelet hozott a gyönyörű állat.

- Hmm. Két levél Dumbledore-tól, egy pedig Pitontól. Szerinted melyikkel kezdjem?

- Lenne egy ötletem. Kezdd az igazgatóéval, utána meg megnézzük mi áll Perseluséban.

- Legyen, ahogy az uraság akarja – ezzel kibontottam a vastagabb levelet. Több lap állt benne. Az egyiken ez volt
olvasható:

Kedves Granger kisasszony!
Örömömre szolgál, hogy tudathatom önnel, hogy átiratokozási kérelmét a Mardekár házba elfogadta a tantestület. Továbbá elfogadást nyert másik kérése is, hogy Miss Weasley és ön, Mr. Malfoy szobájában legyen elhelyezve. Kérem, hogy még a mai napon segítsen kialakítani Miss Ginewra Weasley lakhelyét és segítsenek neki beköltözni a lakosztályba, tekintettel a múltkori incidensre.
Szívélyes üdvözlettel:
Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore

A levelet egy fültől-fülig érő mosoly keretében nyújtottam át Draco-nak, olvasási célzattal, mialatt a következő papírlapot kezdtem el tanulmányozni.

Kedves Mr. Malfoy és Miss Granger!
Mivel az önök órarendje a jövő héttől gyökeres változáson megy keresztül, ezért szükségesnek tartom az új táblázat átnyújtását. A másik listán megtalálják az e heti kötelező olvasmányok listáját, amiknek elolvasása elengedhetetlen az új anyag elsajátításához. Íme tehát az önök új időbeosztása a következő három hónapra:
HÉTFŐ
13:05 -15:05 – bájitaltan
15:15 -17:15 – átváltoztatástan
17:25 -19:25 – bűbájtanból
KEDD
13:05 -15:05 – sötét varázslatok kivédése
15:15 -17:15 – okklumencia
17:25 -19:25 – gyógynövénytan
SZERDA
13:05 -15:05 – rúnaismeret
15:15 -17:15 – bájitaltan
17:25 -19:25 – sötét varázslatok kivédése
CSÜTÖRTÖK
13:05 -15:05 – bájitaltan
15:15 -17:15 – átváltoztatástan
17:25 -19:25 – sötét varázslatok kivédése
PÉNTEK
13:05 -15:05 – okklumencia
15:15 -17:15 – bűbájtan
17:25 -18:25 – gyógynövénytan
18:30 -19:30 – rúnaismeret

A mellékelt olvasmányok listája pedig a következő:

1.Dabrak Miranda:Átváltoztatástan felsőfokon
2.Salamon Natantis:Bűvös növények és használatok modern kori bájitalokban
3.Sirrup Aquatilis:Minden ördöngös bajitaloc
Chiro Charici:Védelem a főbenjáró és veszélyes átkokkal szemben – defenzív mágia profiknak
Úgy vélem Miss Granger, hogy ezen könyvek elolvasásával sokat lendítenek tanulmányaik sikerességében. Kellemes hetet!
Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore


Hát ez jó. Csak négy könyvet kaptunk. De vajon milyen hosszúak? - gondolkodom.

- Úgy vélem, itt az ideje Piton professzor levelét is el kéne olvasd – emlékeztet Draco.

- Igazad van – válaszolom, majd gyorsan átfutom a levelet. Abban csak a szokásos, üdvözlés, valamint a többi formaság. Az új prefektusi illetve iskolaelső jelvény, illetve a mardekáros sál és nyakkendő.

- Na mi van benne?

- Csak a szokásos. Üdvözöl, örömét fejezi ki, meg ad két jelvényt, egy nyakkendőt meg egy sálat. Ja és a ház címerét három példányban.

Kis csend, majd Draco megszólal:

- Lassan le kéne feküdnünk, mert holnap sok dolgunk lesz a költözéssel, ráadásul még sok-sok összetett varázslat is vár ránk, amit gyanítom, hogy te egyedül, bekötött szemmel és hátracsavart kézzel is el tudsz végezni, de nem várom el, hogy te csináld az egészet.

- Rendben. Egy gyors fürdés, vagy inkább a zuhany?

- Hááát. Inkább fürödjünk – villant rám egy csintalan mosolyt, majd magához húz és szenvedélyesen megcsókol.

- Úgy vélem meggyőzött a fiatalúr – nevetek bele a bensőséges pillanatba, jól tudván, hogy nem csak fürdés lesz a mai napon.

Miután a fürdés (és szerelmezés) után elnyúlunk egymás mellett az ágyban, Draco-hoz bújok és úgy beszélgetünk.

- Mit gondolsz, mit szóltál volna, ha neked fél évvel ezelőtt azt mondta volna valaki, hogy engem fogsz szeretni? - kérdezi tőlem Dragon.

- Szerintem hívtam volna valakit a Szent Mungóból, hogy „elnézést, de ez az alak fecsegésfőzetet ivott tízszeres adagban". És te?

- Én szimplán csak körberöhögtem volna, aztán elhíreszteltem volna, hogy az az illető mekkora egy hülye. Hála istennek ilyen nem történt.

- Hát nem. Én örülök a magam részéről. Sokkal jobb melletted elaludni, mint anno Ron mellett, mert megmagyarázhatatlan okok miatt, melletted tényleg biztonságban érzem magam, míg Ron mellett mindig szorongtam.

- Talán féltél?
Nem. Illetve...de. Féltem, igen. Rátapintottál a lényegre. Nem tudom mitől, hogyan, de féltem folyamatosan.

- Volt valami mániája?

- Természetesen. Mindig meg akart változtatni. Nem tudta elfogadni a stílusom, a megjelenésem, a tudásszomjam, és azt sem értette, hogy miért tanulok mindig és miért nem érdekel a a kviddics. Szerintem ez téged nem zavar.

- Igazad is van. Én tudom, és értem is, hogy miért tanulsz mindig, és azt is megértem, hogy nem mindenkit érdekel a kviddics. És tudod... Tisztelem benned, hogy ilyen családi háttér mellett, vagy után nem kattantál meg és nem lettél olyan te is akaratodon kívül, mint a szüleid.

- Számomra a szüleim tizennégy éves koromban meghaltak. Abban az évben barátkoztam össze Viktorral, akiről a kedves barátaim azt hitték, hogy járok vele, pedig azóta sem járunk és nem is tervezünk ilyet, mivel neki már akkor menyasszonya volt. Csak írunk egymásnak, mint barát a barátnak. És mivel ő is tud róla, hogy milyenek a szüleim, nyitott nekem a Gringotts-ban egy széfet, amibe a tizenhetedik születésnapomig havi rendszerességgel tesz egy kisebb összeget, hogy lábra tudjak állni, miután elvégeztem a Roxfortot és a tanulmányaimat is tudjam folytatni. Addig nem nyúlhatok hozzá, viszont Dumbledore professzor gondoskodik rólam....

- A lakás pedig biztosítva lesz.

- Hogyhogy?

- Úgy, hogy van egy londoni lakásom, ami bár nem fényűző, de nekem pontosan megteszi.

- De eddig sem a puritánságodról lehetett téged felismerni – incselkedtem pajkosan.

- Az csak külsőség. Abban a lakásban lakom négy éve, mert tényleg szerény és nem olyan idegen, mint a szüleim több száz éves kúriája. Tény és való, hogy nem két penny volt a berendezése, de nem is több millió font. Mert ugye még a varázslók is muglikkal rendeztetik be a lakásukat.

- Még az aranyvérűek is? - néztem rá csodálkozva, majd visszaetettem vállára ólomsúlyúnak tetsző fejem.

- Mondhatjuk. Azok inkább kviblikkel, vagy a varázsvilágtól rég elhatárolódott félvérekkel.

Ezek a hírek kissé letaglóztak, bár nem értek váratlanul. Lassan utolérnek az álommanók, így Dragon karjai közt lelnek meg. Utolsó gondolatom ez: mire gondolhat ilyenkor?